Abortus elõtt:

Védekezés nélküli nemi életnél jó tudni, hogy normális, 28 napos ciklust figyelembe véve a legnagyobb valószínuséggel a középidõben, tehát a 14. nap körül lehet teherbe esni. ( mert ekkor van a peteérés )
Ettõl függetlenül bár kisebb valószínuséggel de bármikor - akár a menses körül is - teherbe lehet esni. Ezt általában nagyobb izgalom, váratlan pozitiv élmények okozhatják.
Ha már teherbeesett, akkor sajnos csak a mûtét a megoldás.
( A közhiedelemmel szemben nem létezik olyan gyógyszer, ami segítene. )

A magyar jogszabályok szerint magyar állampolgárnál, vagy külföldi, de jogosan ( letelepedési vagy tartozkodási engedély alapján) magyarországon tartozkodo nõnél a terhesség 12. hetéig - 18. életév alatt a terhesség 18. hetéig - elvégezhetõ a mûtét.
Orvosi igazolással el kell menni (majd 3 nap mulva ismételten ) a kijelölt védõnõhöz, aki ekkor átadja a jegyzokönyvet, amivel a kijelölt kórházban kell jelentkezni.
A mutét árát a védõnõ határozza meg - törvény alapján - ami max. 25 ezer Ft.
Ezután egy napra , a mûtét idejére kell a kórházba befeküdni.
Ha a terhes még nem szült, akkor jogszabály szerint a mütét elött legalább 6 órával méhszájtágító LAMINÁRIÁT kell felhelyezni.
Kiskorúnál, tehát 18 év alatt legalább az egyik szülõ írásbeli beleegyezése szükséges.
18 éves kor alatt jogszabály alapján a terhesség megszakítható 18. hétig, de mivel ez lényegesen nagyobb kockázatot jelent, és bonyolultabb, veszélyesebb beavatkozás, ezt a mûtétet csak az arra szakmailag kijelölt intézetekben lehet elvégezni.

Fenyegetõ vetélés:

Kis terhesség mellett elöfordulhatnak szokatlan érzések.( pl. hányinger, renyhe bélmûködés, ingerlékenység, alhasi fájdalom )Ezért is hívják a terhességet találóan más állapotnak, mert sok élettani funkcio megváltozik, és ennek lehetnek tünetei. Ezek nem feltétlenül kóros állapotok, csak a nem terhes állapothoz képest mások. Ezeket tüneti kezeléssel kell kezelni.
Mindenesetben a panaszai alapján tisztázni kell, hogy nincs-e a háttérben valamilyen terhességgel összefüggo kóros állapot. Ilyenkor jellemzõ figyelmeztetõ tünetek jelentkeznek, amiket komolyan kell venni. ( görcsös alhasi fájdalom - hüvelyi vérzés - gyakori hányás ) Ezért ilyenkor nõgyógyászati sz.e. ultrahang vizsgálat mindenképpen ajánlott, amivel tisztázni lehet ezeket a kérdéseket. Ha az UH megnyugtató eredményt mutat, akkor pihenésen és tüneti kezelésen kivül más teendõ nincs.

Hólyagsérv

A vizhólyagsérv, mint a nevében is olvasható egy sérv féleség, ami azt jelenti, hogy a hasprés hatására a hasüreg gyengébb pontjai felé kitüremkedés képzõdhet.
A jelen esetben a hólyagalap süllyed le a hüvely fele. Ez önmagában csak kozmetikai problémát okozhat, de lehet egy kellemetlen következménye, mégpedig a vizeletvisszatartási nehézség, ami abban nyilvánul meg, hogy köhögéskor, tüsszentéskor elcsepeg a vizelet. Ebben az esetben, illetve, ha nagyfoku ez a sérv, és megjelenik a szeméremrésben, akkor mindenképpen javasolt mûtéti megoldás. Ez hüvelyi mütétet jelent, altatásban vagy spinális érzéstelenítésben.
A további részleteket javaslom szakorvossal megbeszélni.

HPV vírus következménye és SILGARD

Az emberi szervezetbõl a Humán Papilloma Vírusnak kb. 70 típusát sikerült kimutatni. Ezek közül nõgyógyászati szempontból a méhnyak fertõzéseiben szerepet játszó 14 típus fontossága emelhetõ ki.
Korábbi HPV típus-meghatározások eredményeibõl tudjuk, hogy a 14 típus valamelyikével, az egészségesnek mondott nõi populáció kb. 2-5 %-ban fertõzött, ugyanakkor a méhnyakon citologiai eltérést ill. kóros hámelváltozást mutató nõknél, valamint a méhnyak rákban szenvedõ betegeknél már 90%-ban mutatható ki a HPV valamely típusa, ami a HPV méhnyak rák kialakulásában betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A méhnyak fertozéseiben szerepet játszó 14 HPV típus közül 9 ún. magas onkogén kockázatú, ami annyit jelent, hogy egyéb faktorok jelenléte mellett viszonylag nagy gyakorisággal és valószínuséggel válthatják ki a méhnyak rákos megbetegedését. Ezzel szemben az 5 alacsony kockázatú típusnál ilyen következménnyel nem kell számolnunk. Az eddigiekbol következik, hogy minden olyan betegnél, ahol a méhnyakon citológiai eltérés, vagy kóros hámelváltozás észlelheto, szükségesnek tartjuk a HPV típus meghatározást, a legmegfelelobb terápiás taktika megválasztásának érdekében, ugyanis más a teendõ az alacsony, és más a magas rizikójú típusoknál.
Ha a vizsgálat eredménye alacsony kockázatú típust igazol, ez a beteg számára általában alacsony kockázatú állapotot is jelent. Nincs szükség sürgõs kezelésre, mûtéti beavatkozásra, már csak azért sem, mert gyakran megfigyelhetõ az elváltozások spontán gyógyulása. Ugyanakkor a betegség alakulását folyamatosan kontrollálni kell.
Ezzel szemben a magas kockázatú típusok kimutatása esetén, fõleg ha egyéb panaszokkal is társul ( méhszájon észlelhetõ elváltozás, therápia resistens folyás ) mindenképpen javasolt mûtéti megoldás ( méhszájplastika, loop-conisatio ).
Ez azért is fontos, mert mára már biztossá vált, hogy a méhnyakcarcinoma kialakulásáért ( egyéb faktorok jelenléte esetén ) szinte 100%-ban a magas kockázatu HPV vírusok a felelõsek. Tehát a gyakorlatban ha ezek ellen tudunk védekezni, tehát megakadályozni, hogy a méhnyak hámjába jussanak, akkor nem fog kialakulni méhnyakrák.
A védekezés késõi formája a sebészi kezelés, amit már említettem, de a forradalmian új megoldás az ujonnan kikisérletezett, és már a mindennapokban is elérhetõ védõoltás, a SILGARD.

Hüvelyöblítés ( Irrigálás )

A hüvelyöblítés (irrigálás) valószínuen feltalálása óta viták kereszttüzében áll szükségességét, gyakoriságát, a felhasznált gyógyszereket és gyógyhatású anyagokat illetoen. Ellenzoi legfobb érvként a hüvely belso miliojének mesterséges megváltoztatását emlitik, mely során a Döderlein-flóra és az immunanyagok eltávolitását vélelmezik, mint káros hatást. A mellette szólók úgy vélik, hogy egyrészt kiterjedt gyulladásnál a gyulladásos váladék eltávolításával, a csíraszám csökkentésével jobb alapot lehet teremteni a gyógyuláshoz, másrészt a Döderlein-flóra - már a pH megváltozása miatt is - egyébként is kihal. A kiöblített hüvelyben a savanyú kömyezet megteremtése pedig elosegiti a Döderlein baktérium visszatelepedését. E megfontolásból vannak, akik minden együttlét után is javasolják a tejsavas hüvelyöblítést a pH mielobbi visszaállitása miatt is.
A fentiek alapján az a gyakorlat elfogadható, ha a konkrét körülmények ismeretében az irrigálást különbözoképpen és különféle gyógyanyagokkal végzik, attól függoen, hogy milyen ok miatt válik szükségessé.
Masszív gyulladásnál a váladék és a törmelék eltávolítására, a hüvelyfal alapos lemosására van szükség. Ilyenkor erosebb áramlást és gyulladáscsökkento anyagot célszeru használni. A Döderlein-flóra helyreállitására, erosítésére, megorzésére a lágyabb, kevesebb folyadékot felhasználó, de a hüvelyben mindenhova eljutó irrigálás a támogatható. Ilyen módon a jelenlevo Döderlein baktérium és immunanyagok nem kerülnek eltávolitásra.
Az elobbi feltételeknek olyan irrigáló készülék felel meg, amelynél lehetoség van az öblítés erosségének, az irrigáló folyadék mennyiségének változtatására. Az egyirányú áramlás mindenképpen célszeru, mivel az egyszer már kimosott, gyulladásos váladékot nem helyes újra befecskendezni.
A pumpálós rendszeru eszközöknél az irrigáló edény ismételt összenyomásai között ez a veszély fennáll, ezért a csövet minden expresszió alkalmával ki kell venni, és újra behelyezni.
Irrigáló oldatként hüvelygyulladás esetén a kamilla a legelterjedtebb. Ezt tanácsos használni a kórokozó eltunéséig. Ezután a Döderlein-flóra újabb megtelepedésének elosegítésére savanyú vegyhatású anyag ként a lactacid oldat ajánlható, megfelelo hígításban.
A hüvelyöblítés gyakoriságát illetoen is megoszlanak a vélemények. Gyulladás kezelése lokális gyógyszer alkalmazásával - általában naponta egyszeri felhelyezéssei történik, így az irrigálás is naponta - a kezeléshez tartozóan - végezheto el. Ha a terápiát este alkalmazzuk, akkor a hüvelyöblítést reggel célszeru végezni, így napközben a gyógyszer vivoanyagának távozása nem okoz kényelmetlenséget. Vannak, akik a következo gyógyszer felhelyezése elott ajánlják az írrigálás elvégzését.
A Döderlein-flóra helyreállításánál kényes egyensúlyt szükséges biztosítani. Egyrészt kívánatos a megfelelo pH érték létrejöttének külsö segítése, másrészt azonban egy eroteljes hüvelyöblítés a már visszatelepült baktériumokat kimoshatja. Kevesebb oldatmennyiséggel, lágyabb áramlást alkalmazva és ritkábban - három/négynaponként - végzett irrigálással ez elkerülheto.
A civilizációs szokások változásának, a gyógyszeres kezelések kiterjedésének kényszeru következménye a hüvelyflóra természetes állapotának egyre gyakoribb megváltozása. Ennek helyreállitásában a megfelelo eszközzel és megfelelo módon végzett hüvelyöblítésnek válogatott esetekben szerepe van.
Az irrigáláson kívül lehetõség van lactobacillust tartalmazó hüvelykupok használatára.
pl.: Ovulobact - Floragyn - Gynoflor
Ajánlom a legmodernebb hüvelyöblítõ rendszert: Lady Pharma Intim Zuhany

Laparoscopos sterilizacio

Jogilag 35 év felett vagy 3 élo gyermek után volt végezheto el a mutét 2006.-ig, amikor is az országgyülés elfogadott egy törvényt, miszerint elméletileg 18. év felett bárkinél, aki kérvényezi, elvégezhetö a mûtét. Erröl azota is komoly viták zajlanak, de a mindennapokban természetesen komolyan mérlgelni kell, hogy mikor, miért, hány szülés, élõ gyermek után engedélyezik a mûtétet.
A mutét lényege, hogy megfelelo kivizsgálás után intubacios altatással a küldökön keresztül a hasat gázzal töltjük fel, majd a köldökön át egy kb. 1 cm-es csövön keresztül bevezetjük az optikát, majd az alhasban két db. kb. 1 cm.-es csövön keresztül manipulátorokkal bejutunk a hasüregbe, és így végezzük a mütétet.
A mütét lényege, hogy mindkét oldali petevezetéket három helyen leégetjük, és ezáltal megszünik annak folytonossága.
Képletesen olyan mintha egy alagutat robbantanánk be, és igy a két vége között megszunik az összeköttetés, átjárhatóság. Ami fontos, hogy ez mechanikus dolog, tehát a hormonrendszert nem érinti a mutét, így semmilyen hormonális változás, menses változás a mutétbol kifolyólag nem várható.
Ha hasonlo mutétekkel kapcsolatos képeket szeretne látni, akkor ajánlom figyelmébe a következö honlapot: www.laparoscopy.com

Méhszájseb

A "méhszájseb" gyujtofogalomba sok minden belefér a banális elváltozástól a daganatig. Normális körülmények között a méhszáj egy pontszeru nyílás, ahol a nyakcsatornában levo hengerhám találkozik a héhszáj körül kívül elhelyezkedo laphámmal.
A méhszájseb akkor keletkezik, ha a nyakcsatorna váladékot termelo hengerhámja kikúszik a laphám helyére. Ez ránézésre hasonlíthat egy sebre, mert vékony, váladékozo hám.
A hosszú bevezetés után akkor kell foglalkozni vele, ha:
1. Panaszt okoz: gyakori visszatéro folyást
2. Az évenként elvégzett rákszurés, cervix tumor cytológiai vizsgálata valamilyen kóros állapotot mutat.
Szakember feladata eldönteni, hogy ilyenkor mit kell tenni .
A kezelés során un. méhszájplastikával ezt a váladékozó hámot távolítjuk el. ( ez történhet hagyományos un. hideg-kés módszerrel, vagy un. loop-conisatioval, amikor egy elektromos hurokkal távolítjuk el a hámot, és egyéb, ritkábban használt módszerekkel. ( pl. lézerrel, criocoagulatioval ).
A mütét után nem váladékozó, laphán fedi a területet és megszunik a seb.

  Mûtét elõtt és mûtét után   

Mirena méhenbelüli fogamzásgátló

A méhen belüli eszközök használata világszerte elterjedt, különösen Ázsiában, azon belül is Kínában használják a legtöbben. A nyugati országokban használata országonként változik, Franciaországban a legmagasabb a használók aránya. A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket általában azoknak a noknek ajánlják, akik már szültek, és rendszeres szexuális életet élnek. A kismedencei fertozések, illetve az alakalmazás következtében fellépo esetleges terméketlenségi kockázat miatt ritkán alkalmazzák olyan fiatal noknél, akik még nem szultek gyermeket.

MÉHEN BELÜLI HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÁSI MÓDSZER
A Mirena egy méhen belüli hormonális fogamzásgátló rendszer. Ez egy T-alakú muanyag vázból áll, amin egy levonorgestrel nevu hormonnal töltött henger található. A szerkezet igen kis adagokban adagolja a méhüregbe a levonorgestrelt, és ez által 5 évig hatékony védelmet nyújt.
Más méhen belüli eszközökhöz hasonlóan a Mirena-t is általában azok a nok használják, akiknek már van gyermekük, illetve már befejezték a családtervezést, mivel a felhelyezés könnyebb gyermekes noknél, és ez a korcsoport már általában hosszabb távú fogamzásgátló módszert igényel. Úgy tunik, hogy a Mirena, ahol kapható, egyre inkább a sterilizáció fo alternatívájává válik, mivel legalább annyira hatékony, ugyanakkor hatása teljesen visszafordítható.

ELONYÖK: nagy hatékonyság, jelentos mértékben csökkeno menstruációs vérzés és menstruáció alatti fájdalom, nem igényel rendszeres odafigyelést; a felhelyezés 5 évre aggodalommentes védekezést biztosít, megbízhatóbb, mint a sterilizáció, és teljesen visszafordítható
HÁTRÁNYOK: szakorvosi közremuködést igényel; rendszertelen vérzések elofordulhatnak, amelyek általában az elso néhány hónapra korlátozódnak.
Ára: 35 ezer Ft. Receptköteles.

IUD és terhesség

Bár szerencsére ritka esemény, hogy terhesség fogan meg IUD mellett, a betegeknek ezzel a lehetoséggel kapcsolatban gyakran vannak kérdései (elsosorban az IUD felhelyezésekor). Amennyiben a terhességet a beteg nem kívánja megtartani, a teendo egyértelmu, a terhességet meg kell szakítani. Több fejtörést okoz azonban az a helyzet, amikor a terhességet a beteg meg szeretné tartani. Az ilyenkor felmerülo kérdések: le kell-e venni koraterhességben az IUD-t, ha igen, mikor? Ha a helyén hagyjuk a spirált, okozhat-e fejlodési rendellenességet vagy egyéb szövodményt a terhesség lefolyása során? Igaz-e, hogy spirál mellett sokkal több a méhen kívüli terhesség, illetve ha valakinél méhen kívüli terhességet okozott a spirál, akkor késobb, ha már szeretne terhességet, újra méhen kívüli terhes lesz?

A felsorolt kérdésekre a betegek sokszor nem pontos, illetve kifejezetten elavult ismereteken alapuló válaszokat kapnak kezeloorvosuktól. Az evidencia alapú orvoslás korában a korszeru és szakmailag megalapozott tájékoztatás, illetve eljárás a következokben foglalható össze. Mivel az IUD a deciduába beágyazódott terhességgel, pontosabban az embryóval/magzattal közvetlen kapcsolatban nincs, hiszen extraamnialisan helyezkedik el, mechanikai károsodást a magzatnak nem okoz. Ezt a sok száz ilyen terhesség vizsgálatát összegzo tanulmányok is alátámaszották. Felmerül ezen kívül a levonorgestrelt kibocsátó eszköz hatóanyagának magzatkárosító hatása is. Ezen IUD nagyfokú hatékonysága miatt csak kevés ilyen kiviselt terhességrol tudunk, ezekben az esetekben azonban semmiféle fejlodési rendellenesség gyakoriságát nem találták nagyobbnak.

Gyakran elhangzik a beteget megrémíto pontatlan információ, hogy IUD-t viselo nok körében gyakoribb a méhen kívüli terhesség. A valóságban az IUD-t viselo nok körében tizedannyi (!) a méhen kívüli terhesség, mint azoknál, akik nem viselnek spirált. Hol is van tehát a félreértés? A pontos megfogalmazás az lenne, hogy amennyiben terhesség fogan meg, IUD mellett legalább négyszer nagyobb annak az esélye, hogy ez méhen kívül ágyazódik be: spontán fogant terhesség esetében az extrauterin implantáció esélye közismerten 1-1,5%, míg IUD mellett ez az arány 6%. Mivel azonban az IUD igen hatékonyan elozi meg magát a terhességet, 1000 no közül egy év alatt IUD mellett 0,3 lesz méhen kívüli terhes, míg ugyanez a szám fogamzásgátlást nem használók körében 3. Vagyis az extrauterin terhesség esélye IUD mellett csak tizedakkora, ellenben pozitív terhességi teszt esetén – különösen, amíg a méhen belüli elhelyezkedés egyértelmuen nem ábrázolódik ultrahanggal – a méhen kívüli terhesség átlagosnál nagyobb valószínuségével kell számolni, illetve a beteget ennek megfeleloen kell követni. A méhen kívüli terhesség késobbi megismétlodésével kapcsolatban két nagy európai tanulmány is rámutatott: ha valakinél spirál mellett következett be a méhen kívüli terhesség, az IUD eltávolítása után jóval kisebb az ismételt extrauterin graviditás kockázata, mint azoknál, akiknél spontán, IUD hiányában bekövetkezett méhen kívüli beágyazódás történt.

Myoma

A méhizomdaganat, a myoma a méh simaizomzatából kiinduló, élesen elhatárolt, leggyakrabban több gócból álló, jóindulatú daganat. Többnyire csak a harmincas évek közepe után fordul elo. Orvoshoz rendszerint a havivérzés kisebb-nagyobb eltérése miatt fordulnak a nok, vagy vizelési-székelési problémák hívják fel rá a figyelmet, de gyakran elofordul, hogy a betegnek lényegében nincs is panasza.

A méh myomája az egyik leggyakoribb nogyógyászati megbetegedés. Csak fogamzóképes korban jelentkezik, a 35 év alatti nok 2,5%-ában, 35 év felett pedig 17-20%-ában fordul elo, leggyakrabban 40-50 év között. A változás kora után, a méh öregkori visszafejlodésével párhuzamosan a daganatos göbök is visszafejlodnek. Ez olyan általános érvényu megállapítás, hogy ha a nemi érettség idejében megállapított myoma a menstruáció elmaradása után növekedni kezd, mindig rosszindulatú elfajulásra kell gondolni. (Szerencsére ez csak nagyon ritkán fordul elo.) A petefészek eltávolítása után ugyanígy visszafejlodnek a myomás göbök.

Terhesség alatt a daganat általában növekszik, a gyermekágy alatt visszafejlodik. Mindezek arra utalnak, hogy a myoma keletkezésében és növekedésében hormonális hatások is szerepet játszanak.

Tünetek és kíséro jelenségek
A méhizomdaganat legfontosabb és leggyakoribb tünete a vérzési rendellenesség: a myomák 40-50%-ában jelentkezik.

Vérzés
A myomás göbök elhelyezkedhetnek a méh külso felszínén, a hashártyai boríték alatt - ezek észrevétlenek maradhatnak, ha nem történik nogyógyászati vizsgálat. Fejlodhetnek göbök a méh izomfalában, ilyenkor egyenletesen nagyobbodik meg a méh. Ez a daganat akadályozza a méh összehúzódó képességét, ezért ciklust tartó, de eros vérzést okoz. Elofordul, hogy a myoma miatt a normálisnál gyakrabban, kéthetenként jelentkezik normális vagy annál jóval erosebb vérzés. Ha viszont a méh belso felszíne, a nyálkahártya alatt helyezkedik el myomagöb, akkor ciklust nem tartó és elhúzódó vérzést okoz. A nyálkahártya alatt elhelyezkedo göb könnyen fertozodhet gennykelto baktériumokkal, ilyenkor buzös, véres folyás is jelentkezhet, ami összetévesztheto a rák tüneteivel. Nagyobb vérvesztések eseteiben a beteg vérszegény, étvágytalan, szívdobogásról, szédülésrol, fejfájásról panaszkodik.

Fájdalom
A myoma másik kíséro tünete a fájdalom. Jellemzo nyomási fájdalmak kísérik a nagyra nott vagy a méhnyakból kiinduló daganatokat. Ha a hólyagra nyomást gyakorol, akkor gyakori vizelési ingert okoz, viszont a méhnyakon elhelyezkedo daganat a vizelet kiürülését akadályozza. A kismedencébe beszoruló daganat székelési panaszokat okoz, de elofordulhat az is, hogy isiászhoz hasonló deréktáji fájdalom jelentkezik. Komoly fájdalmat idéz elo a myomás göb elhalása. Ha a daganat kiemelkedik a kismedencébol, és a szabad hasüreg felé növekszik, nem okoz nyomási fájdalmat.

Folyás
Ritka tünet a folyás. Ha boséges vagy gennyes, illetve buzös, akkor a fertozött, széteso vagy "megszületoben levo" daganat következménye lehet.

Meddoség
Gyakori kíséro jelenség a meddoség. Megakadályozhatja a megtermékenyülést, sot méhen kívüli terhességet vagy vetélést is okozhat. Az esetek legnagyobb részében azonban a létrejövo terhesség zavartalanul fejlodik, és a terhesség szövodménymentes marad.

Gyógyítása

A myoma kórjóslata általában jó. A legtöbb daganat lassan fejlodik, és panaszokat egyáltalán nem vagy csak alig okoz.
A kisebb, lassan növekvo, panaszokat nem okozó myomát fél évenként ellenorizni kell. Ha férfiökölnyinél nagyobbra növekszik, ha vérzési rendellenességet (vérszegénységet) vagy fájdalmat okoz, illetve ha gyors növekedésnek indul, a myomás méhet részlegesen vagy egészen el kell távolítani! A göbök elhelyezkedésétol függoen esetenként lehetoség nyílik a méh megtartásával a daganat eltávolítására. (A menopausa után a méhhel együtt a petefészkeket is eltávolítják).