Védekezés nélküli nemi életnél jó
tudni, hogy normális, 28 napos ciklust figyelembe véve a legnagyobb
valószínuséggel a középidõben, tehát
a 14. nap körül lehet teherbe esni. ( mert ekkor van a peteérés
)
Ettõl függetlenül bár kisebb valószínuséggel
de bármikor - akár a menses körül is - teherbe lehet
esni. Ezt általában nagyobb izgalom, váratlan pozitiv élmények
okozhatják.
Ha már teherbeesett, akkor sajnos csak a mûtét a megoldás.
( A közhiedelemmel szemben nem létezik olyan gyógyszer, ami
segítene. )
A magyar jogszabályok szerint magyar állampolgárnál,
vagy külföldi, de jogosan ( letelepedési vagy tartozkodási
engedély alapján) magyarországon tartozkodo nõnél
a terhesség 12. hetéig - 18. életév alatt a terhesség
18. hetéig - elvégezhetõ a mûtét.
Orvosi igazolással el kell menni (majd 3 nap mulva ismételten
) a kijelölt védõnõhöz, aki ekkor átadja
a jegyzokönyvet, amivel a kijelölt kórházban kell jelentkezni.
A mutét árát a védõnõ határozza
meg - törvény alapján - ami max. 25 ezer Ft.
Ezután egy napra , a mûtét idejére kell a kórházba
befeküdni.
Ha a terhes még nem szült, akkor jogszabály szerint a mütét
elött legalább 6 órával méhszájtágító
LAMINÁRIÁT kell felhelyezni.
Kiskorúnál, tehát 18 év alatt legalább az
egyik szülõ írásbeli beleegyezése szükséges.
18 éves kor alatt jogszabály alapján a terhesség
megszakítható 18. hétig, de mivel ez lényegesen
nagyobb kockázatot jelent, és bonyolultabb, veszélyesebb
beavatkozás, ezt a mûtétet csak az arra szakmailag kijelölt
intézetekben lehet elvégezni.
Kis terhesség mellett elöfordulhatnak szokatlan érzések.(
pl. hányinger, renyhe bélmûködés, ingerlékenység,
alhasi fájdalom )Ezért is hívják a terhességet
találóan más állapotnak, mert sok élettani
funkcio megváltozik, és ennek lehetnek tünetei. Ezek nem
feltétlenül kóros állapotok, csak a nem terhes állapothoz
képest mások. Ezeket tüneti kezeléssel kell kezelni.
Mindenesetben a panaszai alapján tisztázni kell, hogy nincs-e
a háttérben valamilyen terhességgel összefüggo
kóros állapot. Ilyenkor jellemzõ figyelmeztetõ tünetek
jelentkeznek, amiket komolyan kell venni. ( görcsös alhasi fájdalom
- hüvelyi vérzés - gyakori hányás ) Ezért
ilyenkor nõgyógyászati sz.e. ultrahang vizsgálat
mindenképpen ajánlott, amivel tisztázni lehet ezeket a
kérdéseket. Ha az UH megnyugtató eredményt mutat,
akkor pihenésen és tüneti kezelésen kivül más
teendõ nincs.
A vizhólyagsérv, mint a nevében is olvasható egy
sérv féleség, ami azt jelenti, hogy a hasprés hatására
a hasüreg gyengébb pontjai felé kitüremkedés
képzõdhet.
A jelen esetben a hólyagalap süllyed le a hüvely fele. Ez önmagában
csak kozmetikai problémát okozhat, de lehet egy kellemetlen következménye,
mégpedig a vizeletvisszatartási nehézség, ami abban
nyilvánul meg, hogy köhögéskor, tüsszentéskor
elcsepeg a vizelet. Ebben az esetben, illetve, ha nagyfoku ez a sérv,
és megjelenik a szeméremrésben, akkor mindenképpen
javasolt mûtéti megoldás. Ez hüvelyi mütétet
jelent, altatásban vagy spinális érzéstelenítésben.
A további részleteket javaslom szakorvossal megbeszélni.
Az emberi szervezetbõl a Humán Papilloma Vírusnak kb.
70 típusát sikerült kimutatni. Ezek közül nõgyógyászati
szempontból a méhnyak fertõzéseiben szerepet játszó
14 típus fontossága emelhetõ ki.
Korábbi HPV típus-meghatározások eredményeibõl
tudjuk, hogy a 14 típus valamelyikével, az egészségesnek
mondott nõi populáció kb. 2-5 %-ban fertõzött,
ugyanakkor a méhnyakon citologiai eltérést ill. kóros
hámelváltozást mutató nõknél, valamint
a méhnyak rákban szenvedõ betegeknél már
90%-ban mutatható ki a HPV valamely típusa, ami a HPV méhnyak
rák kialakulásában betöltött szerepére
hívja fel a figyelmet. A méhnyak fertozéseiben szerepet
játszó 14 HPV típus közül 9 ún. magas
onkogén kockázatú, ami annyit jelent, hogy egyéb
faktorok jelenléte mellett viszonylag nagy gyakorisággal és
valószínuséggel válthatják ki a méhnyak
rákos megbetegedését. Ezzel szemben az 5 alacsony kockázatú
típusnál ilyen következménnyel nem kell számolnunk.
Az eddigiekbol következik, hogy minden olyan betegnél, ahol a méhnyakon
citológiai eltérés, vagy kóros hámelváltozás
észlelheto, szükségesnek tartjuk a HPV típus meghatározást,
a legmegfelelobb terápiás taktika megválasztásának
érdekében, ugyanis más a teendõ az alacsony, és
más a magas rizikójú típusoknál.
Ha a vizsgálat eredménye alacsony kockázatú
típust igazol, ez a beteg számára általában
alacsony kockázatú állapotot is jelent. Nincs szükség
sürgõs kezelésre, mûtéti beavatkozásra,
már csak azért sem, mert gyakran megfigyelhetõ az elváltozások
spontán gyógyulása. Ugyanakkor a betegség alakulását
folyamatosan kontrollálni kell.
Ezzel szemben a magas kockázatú típusok
kimutatása esetén, fõleg ha egyéb panaszokkal is
társul ( méhszájon észlelhetõ elváltozás,
therápia resistens folyás ) mindenképpen javasolt mûtéti
megoldás ( méhszájplastika, loop-conisatio ).
Ez azért is fontos, mert mára már biztossá vált,
hogy a méhnyakcarcinoma kialakulásáért ( egyéb
faktorok jelenléte esetén ) szinte 100%-ban a magas kockázatu
HPV vírusok a felelõsek. Tehát a gyakorlatban ha ezek ellen
tudunk védekezni, tehát megakadályozni, hogy a méhnyak
hámjába jussanak, akkor nem fog kialakulni méhnyakrák.
A védekezés késõi formája a sebészi
kezelés, amit már említettem, de a forradalmian új
megoldás az ujonnan kikisérletezett, és már a mindennapokban
is elérhetõ védõoltás, a
SILGARD.
| Milyen típusú gyógyszer a Silgard? A Silgard egy vakcina. Szuszpenziós injekció, amely a humán papillomavírus 4 típusának (6-os, 11-es, 16-os és 18-as típus) tisztított L1 fehérjéit tartalmazza. Milyen betegségek esetén alkalmazható a Silgard? A Silgardot a humán papillomavírus (HVP) 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusa által okozott fertozések elleni védooltásként alkalmazzák. A Silgard alkalmazásának célja, hogy védjen a méhnyak vagy a külso noi nemi szervek nagyfokú diszpláziája (daganat kialakulását megelozo rendellenes sejtszaporodás), a méhnyakrák és a nemi szerveken kialakuló szemölcsök ellen, amelyeket az ilyen HPV-fertozések okoznak. A Silgard hatékonyságát 16–26 éves felnott nok körében vizsgálták, és immunogenitását (azt a képességét, hogy az immunrendszert a vírusokkal szemben válaszra késztesse) 9–15 éves gyermekek és serdülok részvételével vizsgálták. A védelem hatékonyságát férfiakon nem vizsgálták. A Silgardot a hivatalos ajánlásoknak megfeleloen kell alkalmazni. A gyógyszer csak receptre kapható. Hogyan kell alkalmazni a Silgardot? A Silgardot 9 éves vagy ennél idosebb egyéneknek kell beadni, három adagban; az elso és a második adag között 2 hónapnak, a második és a harmadik adag között 4 hónapnak kell eltelnie. Ha eltéro adagolásra van szükség, legalább 1 hónapnak kell eltelnie az elso és a második adag, illetve legalább 3 hónapnak a második és a harmadik adag beadása között, és az összes adagot egy éven belül kell beadni. A vakcinát intramuszkuláris injekcióként (izomba adott injekció) kell beadni, lehetoleg a felkarba vagy a combba. Tehát 3 db. injectioból áll: 0-1-6 hónap idõközben kell beadni. Egy inj. ára jelenleg 28 ezer Ft., tehát a 3 inj. azaz egy kúra ára 3x28 ezer Ft. Hogyan fejti ki hatását a Silgard? A papillomavírusok olyan vírusok, amelyek szemölcsöket és rendellenes szövetnövekedést okoznak. A papillomavírusoknak több mint 100 típusa létezik, és néhány típus összefüggésbe hozható a nemi szervek daganatos elváltozásaival. A éhnyakrákok körülbelül 70%-át a 16-os és a 18-as HPV típus okozza, és a nemi szerveken kialakuló szemölcsök hozzávetoleg 90%-áért a 6-os és a 11-es HPV típus a felelos. Minden papillomavírusnak van burka, más néven „kapszidja”, amely fehérjékbol áll (L1 fehérjék). A Silgard a humán papillomavírusok típusai közül négynek, a 6-os, a 11-es, a 16-os és a 18-as típusnak a tisztított L1 fehérjéit tartalmazza. A Silgardban található fehérjéket a „rekombináns DNS-technológia” néven ismert módszerrel állítják elo. Olyan élesztogomba termeli ezeket, amelybe egy gént (DNS-t) ültettek, amelynek hatására képes az L1 fehérjéket eloállítani. Ezeket „vírusszeru részecskékbe” helyezik (ezek olyan struktúrák, amelyek úgy néznek ki, mint a HPV vírus, hogy a szervezet könnyen felismerhesse oket). A vakcina a fokozottabb válasz kiváltása érdekében „adjuvánst” (egy alumíniumtartalmú vegyületet) is tartalmaz. Amikor egy betegnek a vakcinát beadják, az immunrendszer (a betegségek leküzdéséért felelos rendszer) antitesteket termel az említett fehérjék ellen. Az antitestek segítik a vírus elpusztítását. A vakcina beadása után az immunrendszer gyorsabban lesz képes antitesteket termelni, amikor legközelebb ismét érintkezik a vírusokkal. Ez segít védelmet kialakítani az e vírusok által okozott betegségekkel szemben. Fontos, hogy a készítményben nincs benne a betegséget okozó DNS. Milyen elonyei voltak a Silgard alkalmazásának a vizsgálatok során? A Silgard hatékonynak bizonyult a HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusához kapcsolódó méhnyakdiszplázia, illetve a külso nemi szervek ilyen eredetu elváltozásai ellen. A 4 vizsgálat eredményeinek együttes elemzése szerint azon nok esetében, akik korábban nem fertozodtek meg a HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusával, és akiknél a teljes oltást szabályosan elvégezték, a Silgarddal beoltott nok közül (8487 no) egy esetben sem alakult ki a HPV 16-os vagy 18-as típusa által okozott nagyfokú diszpláziás méhnyakelváltozás ill. méhnyakrák. Milyen kockázatokkal jár a Silgard alkalmazása? A vizsgálatok során a leggyakoribb (10 beteg közül 1-nél több esetében tapasztalt) mellékhatás a láz és az injekció beadásának helyén kialakuló reakciók (borpír, fájdalom, duzzanat). Kérjük, hogy a Silgard használatához kapcsolódó összes mellékhatást illetoen olvassa el a betegtájékoztatót! A Silgardot nem szabad alkalmazni olyan betegeknél, akik túlérzékenyek (allergiásak) a hatóanyaggal vagy a készítmény egyéb összetevoivel szemben. Ha a beteg a Silgard egyik adagjának beadását követoen allergiás tüneteket mutat, a vakcina további adagjai nem adhatók be. Magas lázzal járó betegség esetén a beteg oltását el kell halasztani. |
A hüvelyöblítés (irrigálás) valószínuen
feltalálása óta viták kereszttüzében
áll szükségességét, gyakoriságát,
a felhasznált gyógyszereket és gyógyhatású
anyagokat illetoen. Ellenzoi legfobb érvként a hüvely belso
miliojének mesterséges megváltoztatását emlitik,
mely során a Döderlein-flóra és az immunanyagok eltávolitását
vélelmezik, mint káros hatást. A mellette szólók
úgy vélik, hogy egyrészt kiterjedt gyulladásnál
a gyulladásos váladék eltávolításával,
a csíraszám csökkentésével jobb alapot lehet
teremteni a gyógyuláshoz, másrészt a Döderlein-flóra
- már a pH megváltozása miatt is - egyébként
is kihal. A kiöblített hüvelyben a savanyú kömyezet
megteremtése pedig elosegiti a Döderlein baktérium visszatelepedését.
E megfontolásból vannak, akik minden együttlét után
is javasolják a tejsavas hüvelyöblítést a pH
mielobbi visszaállitása miatt is.
A fentiek alapján az a gyakorlat elfogadható, ha a konkrét
körülmények ismeretében az irrigálást
különbözoképpen és különféle gyógyanyagokkal
végzik, attól függoen, hogy milyen ok miatt válik
szükségessé.
Masszív gyulladásnál a váladék és
a törmelék eltávolítására, a hüvelyfal
alapos lemosására van szükség. Ilyenkor erosebb áramlást
és gyulladáscsökkento anyagot célszeru használni.
A Döderlein-flóra helyreállitására, erosítésére,
megorzésére a lágyabb, kevesebb folyadékot felhasználó,
de a hüvelyben mindenhova eljutó irrigálás a támogatható.
Ilyen módon a jelenlevo Döderlein baktérium és immunanyagok
nem kerülnek eltávolitásra.
Az elobbi feltételeknek olyan irrigáló készülék
felel meg, amelynél lehetoség van az öblítés
erosségének, az irrigáló folyadék mennyiségének
változtatására. Az egyirányú áramlás
mindenképpen célszeru, mivel az egyszer már kimosott, gyulladásos
váladékot nem helyes újra befecskendezni.
A pumpálós rendszeru eszközöknél az irrigáló
edény ismételt összenyomásai között ez a
veszély fennáll, ezért a csövet minden expresszió
alkalmával ki kell venni, és újra behelyezni.
Irrigáló oldatként hüvelygyulladás esetén
a kamilla a legelterjedtebb. Ezt tanácsos használni a kórokozó
eltunéséig. Ezután a Döderlein-flóra újabb
megtelepedésének elosegítésére savanyú
vegyhatású anyag ként a lactacid oldat ajánlható,
megfelelo hígításban.
A hüvelyöblítés gyakoriságát illetoen
is megoszlanak a vélemények. Gyulladás kezelése
lokális gyógyszer alkalmazásával - általában
naponta egyszeri felhelyezéssei történik, így az irrigálás
is naponta - a kezeléshez tartozóan - végezheto el. Ha
a terápiát este alkalmazzuk, akkor a hüvelyöblítést
reggel célszeru végezni, így napközben a gyógyszer
vivoanyagának távozása nem okoz kényelmetlenséget.
Vannak, akik a következo gyógyszer felhelyezése elott ajánlják
az írrigálás elvégzését.
A Döderlein-flóra helyreállításánál
kényes egyensúlyt szükséges biztosítani. Egyrészt
kívánatos a megfelelo pH érték létrejöttének
külsö segítése, másrészt azonban egy eroteljes
hüvelyöblítés a már visszatelepült baktériumokat
kimoshatja. Kevesebb oldatmennyiséggel, lágyabb áramlást
alkalmazva és ritkábban - három/négynaponként
- végzett irrigálással ez elkerülheto.
A civilizációs szokások változásának,
a gyógyszeres kezelések kiterjedésének kényszeru
következménye a hüvelyflóra természetes állapotának
egyre gyakoribb megváltozása. Ennek helyreállitásában
a megfelelo eszközzel és megfelelo módon végzett hüvelyöblítésnek
válogatott esetekben szerepe van.
Az irrigáláson kívül lehetõség van lactobacillust
tartalmazó hüvelykupok használatára.
pl.: Ovulobact - Floragyn - Gynoflor
Ajánlom a legmodernebb hüvelyöblítõ rendszert:
Lady Pharma Intim Zuhany
Jogilag 35 év felett vagy 3 élo gyermek után volt végezheto
el a mutét 2006.-ig, amikor is az országgyülés elfogadott
egy törvényt, miszerint elméletileg 18. év felett
bárkinél, aki kérvényezi, elvégezhetö
a mûtét. Erröl azota is komoly viták zajlanak, de a
mindennapokban természetesen komolyan mérlgelni kell, hogy mikor,
miért, hány szülés, élõ gyermek után
engedélyezik a mûtétet.
A mutét lényege, hogy megfelelo kivizsgálás után
intubacios altatással a küldökön keresztül a hasat
gázzal töltjük fel, majd a köldökön át
egy kb. 1 cm-es csövön keresztül bevezetjük az optikát,
majd az alhasban két db. kb. 1 cm.-es csövön keresztül
manipulátorokkal bejutunk a hasüregbe, és így végezzük
a mütétet.
A mütét lényege, hogy mindkét oldali petevezetéket
három helyen leégetjük, és ezáltal megszünik
annak folytonossága.
Képletesen olyan mintha egy alagutat robbantanánk be, és
igy a két vége között megszunik az összeköttetés,
átjárhatóság. Ami fontos, hogy ez mechanikus dolog,
tehát a hormonrendszert nem érinti a mutét, így
semmilyen hormonális változás, menses változás
a mutétbol kifolyólag nem várható.
Ha hasonlo mutétekkel kapcsolatos képeket szeretne látni,
akkor ajánlom figyelmébe a következö honlapot: www.laparoscopy.com
A "méhszájseb" gyujtofogalomba sok minden belefér
a banális elváltozástól a daganatig. Normális
körülmények között a méhszáj egy pontszeru
nyílás, ahol a nyakcsatornában levo hengerhám találkozik
a héhszáj körül kívül elhelyezkedo laphámmal.
A méhszájseb akkor keletkezik, ha a nyakcsatorna váladékot
termelo hengerhámja kikúszik a laphám helyére. Ez
ránézésre hasonlíthat egy sebre, mert vékony,
váladékozo hám.
A hosszú bevezetés után akkor kell foglalkozni vele, ha:
1. Panaszt okoz: gyakori visszatéro folyást
2. Az évenként elvégzett rákszurés, cervix
tumor cytológiai vizsgálata valamilyen kóros állapotot
mutat.
Szakember feladata eldönteni, hogy ilyenkor mit kell tenni .
A kezelés során un. méhszájplastikával ezt
a váladékozó hámot távolítjuk el.
( ez történhet hagyományos un. hideg-kés módszerrel,
vagy un. loop-conisatioval, amikor egy elektromos hurokkal távolítjuk
el a hámot, és egyéb, ritkábban használt
módszerekkel. ( pl. lézerrel, criocoagulatioval ).
A mütét után nem váladékozó, laphán
fedi a területet és megszunik a seb.
Mûtét
elõtt és mûtét után 
A méhen belüli eszközök használata világszerte elterjedt, különösen Ázsiában, azon belül is Kínában használják a legtöbben. A nyugati országokban használata országonként változik, Franciaországban a legmagasabb a használók aránya. A méhen belüli fogamzásgátló eszközöket általában azoknak a noknek ajánlják, akik már szültek, és rendszeres szexuális életet élnek. A kismedencei fertozések, illetve az alakalmazás következtében fellépo esetleges terméketlenségi kockázat miatt ritkán alkalmazzák olyan fiatal noknél, akik még nem szultek gyermeket.
MÉHEN BELÜLI HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÁSI
MÓDSZER
A Mirena egy méhen belüli hormonális fogamzásgátló
rendszer. Ez egy T-alakú muanyag vázból áll, amin
egy levonorgestrel nevu hormonnal töltött henger található.
A szerkezet igen kis adagokban adagolja a méhüregbe a levonorgestrelt,
és ez által 5 évig hatékony védelmet nyújt.
Más méhen belüli eszközökhöz hasonlóan
a Mirena-t is általában azok a nok használják, akiknek
már van gyermekük, illetve már befejezték a családtervezést,
mivel a felhelyezés könnyebb gyermekes noknél, és
ez a korcsoport már általában hosszabb távú
fogamzásgátló módszert igényel. Úgy
tunik, hogy a Mirena, ahol kapható, egyre inkább a sterilizáció
fo alternatívájává válik, mivel legalább
annyira hatékony, ugyanakkor hatása teljesen visszafordítható.
ELONYÖK: nagy hatékonyság, jelentos mértékben
csökkeno menstruációs vérzés és menstruáció
alatti fájdalom, nem igényel rendszeres odafigyelést; a
felhelyezés 5 évre aggodalommentes védekezést biztosít,
megbízhatóbb, mint a sterilizáció, és teljesen
visszafordítható
HÁTRÁNYOK: szakorvosi közremuködést igényel;
rendszertelen vérzések elofordulhatnak, amelyek általában
az elso néhány hónapra korlátozódnak.
Ára: 35 ezer Ft. Receptköteles.
Bár szerencsére ritka esemény, hogy terhesség fogan meg IUD mellett, a betegeknek ezzel a lehetoséggel kapcsolatban gyakran vannak kérdései (elsosorban az IUD felhelyezésekor). Amennyiben a terhességet a beteg nem kívánja megtartani, a teendo egyértelmu, a terhességet meg kell szakítani. Több fejtörést okoz azonban az a helyzet, amikor a terhességet a beteg meg szeretné tartani. Az ilyenkor felmerülo kérdések: le kell-e venni koraterhességben az IUD-t, ha igen, mikor? Ha a helyén hagyjuk a spirált, okozhat-e fejlodési rendellenességet vagy egyéb szövodményt a terhesség lefolyása során? Igaz-e, hogy spirál mellett sokkal több a méhen kívüli terhesség, illetve ha valakinél méhen kívüli terhességet okozott a spirál, akkor késobb, ha már szeretne terhességet, újra méhen kívüli terhes lesz?
A felsorolt kérdésekre a betegek sokszor nem pontos, illetve kifejezetten elavult ismereteken alapuló válaszokat kapnak kezeloorvosuktól. Az evidencia alapú orvoslás korában a korszeru és szakmailag megalapozott tájékoztatás, illetve eljárás a következokben foglalható össze. Mivel az IUD a deciduába beágyazódott terhességgel, pontosabban az embryóval/magzattal közvetlen kapcsolatban nincs, hiszen extraamnialisan helyezkedik el, mechanikai károsodást a magzatnak nem okoz. Ezt a sok száz ilyen terhesség vizsgálatát összegzo tanulmányok is alátámaszották. Felmerül ezen kívül a levonorgestrelt kibocsátó eszköz hatóanyagának magzatkárosító hatása is. Ezen IUD nagyfokú hatékonysága miatt csak kevés ilyen kiviselt terhességrol tudunk, ezekben az esetekben azonban semmiféle fejlodési rendellenesség gyakoriságát nem találták nagyobbnak.
Gyakran elhangzik a beteget megrémíto pontatlan információ,
hogy IUD-t viselo nok körében gyakoribb a méhen kívüli
terhesség. A valóságban az IUD-t viselo nok körében
tizedannyi (!) a méhen kívüli terhesség, mint azoknál,
akik nem viselnek spirált. Hol is van tehát a félreértés?
A pontos megfogalmazás az lenne, hogy amennyiben terhesség fogan
meg, IUD mellett legalább négyszer nagyobb annak az esélye,
hogy ez méhen kívül ágyazódik be: spontán
fogant terhesség esetében az extrauterin implantáció
esélye közismerten 1-1,5%, míg IUD mellett ez az arány
6%. Mivel azonban az IUD igen hatékonyan elozi meg magát a terhességet,
1000 no közül egy év alatt IUD mellett 0,3 lesz méhen
kívüli terhes, míg ugyanez a szám fogamzásgátlást
nem használók körében 3. Vagyis az extrauterin terhesség
esélye IUD mellett csak tizedakkora, ellenben pozitív terhességi
teszt esetén – különösen, amíg a méhen
belüli elhelyezkedés egyértelmuen nem ábrázolódik
ultrahanggal – a méhen kívüli terhesség átlagosnál
nagyobb valószínuségével kell számolni, illetve
a beteget ennek megfeleloen kell követni. A méhen kívüli
terhesség késobbi megismétlodésével kapcsolatban
két nagy európai tanulmány is rámutatott: ha valakinél
spirál mellett következett be a méhen kívüli
terhesség, az IUD eltávolítása után jóval
kisebb az ismételt extrauterin graviditás kockázata, mint
azoknál, akiknél spontán, IUD hiányában bekövetkezett
méhen kívüli beágyazódás történt.
A méhizomdaganat, a myoma a méh simaizomzatából kiinduló, élesen elhatárolt, leggyakrabban több gócból álló, jóindulatú daganat. Többnyire csak a harmincas évek közepe után fordul elo. Orvoshoz rendszerint a havivérzés kisebb-nagyobb eltérése miatt fordulnak a nok, vagy vizelési-székelési problémák hívják fel rá a figyelmet, de gyakran elofordul, hogy a betegnek lényegében nincs is panasza.
A méh myomája az egyik leggyakoribb nogyógyászati
megbetegedés. Csak fogamzóképes korban jelentkezik, a 35
év alatti nok 2,5%-ában, 35 év felett pedig 17-20%-ában
fordul elo, leggyakrabban 40-50 év között. A változás
kora után, a méh öregkori visszafejlodésével
párhuzamosan a daganatos göbök is visszafejlodnek. Ez olyan
általános érvényu megállapítás,
hogy ha a nemi érettség idejében megállapított
myoma a menstruáció elmaradása után növekedni
kezd, mindig rosszindulatú elfajulásra kell gondolni. (Szerencsére
ez csak nagyon ritkán fordul elo.) A petefészek eltávolítása
után ugyanígy visszafejlodnek a myomás göbök.
Terhesség alatt a daganat általában növekszik, a gyermekágy alatt visszafejlodik. Mindezek arra utalnak, hogy a myoma keletkezésében és növekedésében hormonális hatások is szerepet játszanak.
Tünetek és kíséro jelenségek
A méhizomdaganat legfontosabb és leggyakoribb tünete a vérzési
rendellenesség: a myomák 40-50%-ában jelentkezik.
Vérzés
A myomás göbök elhelyezkedhetnek a méh külso felszínén,
a hashártyai boríték alatt - ezek észrevétlenek
maradhatnak, ha nem történik nogyógyászati vizsgálat.
Fejlodhetnek göbök a méh izomfalában, ilyenkor egyenletesen
nagyobbodik meg a méh. Ez a daganat akadályozza a méh összehúzódó
képességét, ezért ciklust tartó, de eros
vérzést okoz. Elofordul, hogy a myoma miatt a normálisnál
gyakrabban, kéthetenként jelentkezik normális vagy annál
jóval erosebb vérzés. Ha viszont a méh belso felszíne,
a nyálkahártya alatt helyezkedik el myomagöb, akkor ciklust
nem tartó és elhúzódó vérzést
okoz. A nyálkahártya alatt elhelyezkedo göb könnyen
fertozodhet gennykelto baktériumokkal, ilyenkor buzös, véres
folyás is jelentkezhet, ami összetévesztheto a rák
tüneteivel. Nagyobb vérvesztések eseteiben a beteg vérszegény,
étvágytalan, szívdobogásról, szédülésrol,
fejfájásról panaszkodik.
Fájdalom
A myoma másik kíséro tünete a fájdalom. Jellemzo
nyomási fájdalmak kísérik a nagyra nott vagy a méhnyakból
kiinduló daganatokat. Ha a hólyagra nyomást gyakorol, akkor
gyakori vizelési ingert okoz, viszont a méhnyakon elhelyezkedo
daganat a vizelet kiürülését akadályozza. A kismedencébe
beszoruló daganat székelési panaszokat okoz, de elofordulhat
az is, hogy isiászhoz hasonló deréktáji fájdalom
jelentkezik. Komoly fájdalmat idéz elo a myomás göb
elhalása. Ha a daganat kiemelkedik a kismedencébol, és
a szabad hasüreg felé növekszik, nem okoz nyomási fájdalmat.
Folyás
Ritka tünet a folyás. Ha boséges vagy gennyes, illetve buzös,
akkor a fertozött, széteso vagy "megszületoben levo"
daganat következménye lehet.
Meddoség
Gyakori kíséro jelenség a meddoség. Megakadályozhatja
a megtermékenyülést, sot méhen kívüli
terhességet vagy vetélést is okozhat. Az esetek legnagyobb
részében azonban a létrejövo terhesség zavartalanul
fejlodik, és a terhesség szövodménymentes marad.
A myoma kórjóslata általában jó. A legtöbb
daganat lassan fejlodik, és panaszokat egyáltalán nem vagy
csak alig okoz.
A kisebb, lassan növekvo, panaszokat nem okozó myomát fél
évenként ellenorizni kell. Ha férfiökölnyinél
nagyobbra növekszik, ha vérzési rendellenességet (vérszegénységet)
vagy fájdalmat okoz, illetve ha gyors növekedésnek indul,
a myomás méhet részlegesen vagy egészen el kell
távolítani! A göbök elhelyezkedésétol
függoen esetenként lehetoség nyílik a méh megtartásával
a daganat eltávolítására. (A menopausa után
a méhhel együtt a petefészkeket is eltávolítják).