A Down-kór olyan kromoszóma rendellenesség,
melyet a 21-es kromoszóma triszómiája okoz (ketto helyett
három 21-es kromoszómája van). Megelozo vizsgálatok
nélkül megközelítoen minden 700
csecsemobol 1 születne ezzel a betegséggel. A súlyos
szellemi fogyatékosságok leggyakoribb oka ez a rendellenesség,
mely a tanulási nehézségeken kívül egyéb
fizikális problémákat, szívbetegségek, látó-
és hallószervi eltérések stb. is okoz.
JELLEMZOI : -ízületek nagyfokú lazasága.
-az arc érdeklodés nélküli.
-a
száj többnyire nyitott.
-barázdált
nyelv, ami általában kilóg a szájból.
-a
fülek is gyakran rendellenesek.
-az
ujjak rövidek, szélesek és tömpék, a combcsont
rövidebb.
-értelmi
visszamaradottság
-nagyon
kedvesek, mosolygósak, barátságosak ragaszkodók.
ÉLETKILÁTÁSUK :
-szívük állapota a dönto, mivel gyakori a súlyos
szívelégtelenség.
-régen
85%-uk sem érte meg az iskolás kort.
-ma
már 50%-uknak jó az életkilátásuk.
A Down-kór gyakorisága az anyai életkor elore haladtával
növekszik, ezért Magyarországon a 35 év feletti várandósoknál
rutinszeruen végzik a magzat kromoszóma-vizsgálatát.
Ez a vizsgálat magzatvízbol vagy chorionból történik,
azonban ez a módszer a várandósok 1-2 %-ában spontán
vetélést okozhat.
Jelenleg a Down-kórosok dönto többségét a 35
éven aluli várandósok szülik, mivel náluk nem
végeznek magzati kromoszómavizsgálatot. Ennek két
oka van, a magas költség, illetve, hogy a magas vetélési
kockázattal szemben náluk viszonylag kis eséllyel születik
a gyerek károsodottan.

A magzati diagnosztika fejlodése ellenére nem csökken az élveszületett Down-kóros gyermekek aránya. A statisztikai gyakoriság emelkedésének hátterében többféle ok együttesen húzódik meg, s nincsen szó valamilyen titokzatos jelenségrol, eddig ismeretlen kórokozóról . Az elofordulási gyakoriság emelkedése sokban függ a jelentési fegyelem erosödésétol is.A statisztikai képre természetesen kihat az is, hogyan fejlodött a Down-kór magzati diagnosztikájának minosége. A 70-es évekbol jószerivel csak a rendellenességgel született gyerekek adatait ismerhettük, nem vizsgálták, így nem is tudható, hogy például a vetélések hány százalékáért volt felelos a kór.
Az egyik, ma használatos elojelzo vizsgálatot, a terhesség
16. hetében esedékes anyai szérum AFP-t
csak a 80-as évektol kezdték bevezetni, s kezdetben csak azoknál
az anyáknál alkalmazták, akiknek korábban velocsozáródási
rendellenességgel született gyermekük. Ez azt jelenti, hogy
az alacsony AFP-érték alig több mint tíz éve
veti fel a Down-kór gyanúját, és sarkall további
vizsgálatokra. A másik, egyre inkább elterjedt, a kór
szurésére használt vizsgálatot csak 1997-99-tol
alkalmazzák: ekkortól állnak rendelkezésre országos
méretekben olyan, finomabb eltéréseket is láthatóvá
tevo ultrahang-berendezések, melyekkel a magzati nyaki redo vastagságát
mérik, illetve újabban az orrcsont hiányát észlelhetik.
A szakemberek között teljes az összhang, hogy kutatni és
alkalmazni kellene minden új, a kromoszóma-rendellenességre
figyelmezteto markervizsgálatot és ezek kombinációit.
Ilyen néhány anyai hormon (hCG, ösztriol, inhibin),
vagy az egyik, csak a terhességben eloforduló fehérje (PAPP)
szintjének mérése, s ennek alapján a kockázat
meghatározása. Egyes adatok szerint e vizsgálatok kombinációjából
kiegészítve az ultrahang és AFP vizsgálatokkal már
akár 90 százalékos pontossággal megbecsülheto
a veszély jelenléte, mivel pedig egyik sem invazív, azaz
a szervezetbe behatoló eljárás, nem veszélyes a
magzatra.
Ezen szûrõvizsgálat tehát a quartett-teszt:
- az alfa-fetoprotein (AFP)
-az egyik a noi nemihormon (ösztriol)
-a lepényhormon egyik frakciója (human choriogonin:
HCG béta egysége)
-inhibin hormon
Ezen hormonok szintjének megállapítása alapján
ma már Magyarországon is lehetoség van arra, hogy - az
anya kérésére, életkortól függetlenül
- kb 90 %-os biztonsággal kiszûrjék a Down kórt.
Ezt a vizsgálatot az OEP nem finanszírozza ezért a vizsgálatért
fizetni kell. További pontos információk: www.gendiagnosztika.hu
Tehát összefoglalva ez a veszélytelen vérvizsgálat
azon terheseknek jánlott, aki :
• 35 évnél fiatalabb, de szeretné biztosan ( kb 90
% ) kizárni a betegséget.
• 35 évnél idõsebb, de nem kíván amniocentézist
( invasiv beavatkozás, kb 1%-os vetélés kockázat
) elvégeztetni.
Fontos ismét kiemelni, hogy ez egy kb. 90 %-os biztonságot adó
szûrövizsgálat. Amennyiben ez a vizsgálat vagy más
tények felvetik a Down kór lehetõségét, akkor
annak biztos kizárása vagy igazolása CSAK AMNIOCENTÉZISSEL
lehetséges.
Természetesen a 16. héten elvégzett AFP vizsgálatot, a nyaki redõ szûrését, az életkor (>35 év ) vagy más orvosi ok miatt végzett amniocentésist az OEP finanszírozza, tehát az ingyenes.
Szinte már a kór felfedezésével egy idoben nyilvánvaló
vált, hogy e kromoszóma-rendellenesség gyakorisága
az anyai életkor emelkedésével növekszik. Nálunk
is érzékelheto világjelenség, hogy a nok egyre idosebb
korban vállalnak (vagy vállalnak újra) gyermeket, ami önmagában
is növeli a Down-szindróma kialakulásának arányát.
A statisztikai növekedésbe feltételezhetoen belejátszik
még a meddoség-kezelés, illetve asszisztált reprodukciós
eljárások elterjedése, továbbá a térítésmentes
próbálkozások számának növelése.
Mire a meddoség tényére fény derül, s az kezelések,
eljárások sikerrel járnak, az anya igencsak kifut az optimálisnak
mondható idobol, a vágyott és végre létrejött
terhesség idejére az anyák átlagos életkora
32,5 év.
Ami a kockázat növekedését illeti: míg 20
éves korban 1664-bol egy gyereknél várható
a rendellenesség megjelenése, addig a 30 éveseknél
1022 gyerekbol egynél. A 35 éves anyáknak
már azzal kell számolnia, hogy minden 368. baba betegen születik,
38 évesen pedig az arány már 1/157. Ezért
van az, hogy a hazai eloírások szerint a 35 év feletti
terheseknél minden alkalommal, még negatív elozetes leletek
esetén is felajánlják a genetikai tanácsadás
és a 20 terhességi hétig elvégezheto kromoszómavizsgálat
lehetoségét, amely önkéntes, s az anya döntésén
múlik, él-e vele. A magzatvízbol vagy lepénybol
vett minta vizsgálata már nem a kockázatot jelzi, hanem
a rendellenességet mutatja ki.
Mint láttuk, megfejtheto és nagyrészt magyarázható,
miért emelkedett a Down-kór elofordulási gyakorisága
az országos statisztikában. Az azonban aligha értheto,
hogy a diagnosztika fejlodése, a genetikai tanácsadó hálózat
muködése ellenére miért nem emelkedik évek
óta a magzati korban kiszurt esetek aránya. Másképpen:
miért nem csökken a Down-kórral (meglepetés szeruen)
megszületo gyermekek száma Magyarországon?
Kétségtelen, hogy a 80-as évekhez képest a magzati
diagnosztikával kiszurt esetek aránya javult, ám még
sosem érte el legalább az 50 százalékot. A fiatalabb
anyákra háruló kisebb figyelem is oka lehet annak, hogy
a statisztikák szerint a 35 éven felüli nok szülik a
Down-kórosok 30%-át, a 70%-ukat viszont a 35 éven aluli,
fiatalabb anyák hozzák világra.
A szakemberek nem gyozik hangsúlyozni, hogy a vizsgálatokon való
részvétel önkéntes, s még negatív szurovizsgálati
lelet mellett is születhet beteg gyerek, ezért visszautasítják
a feltételezést, hogy minden Down-kóros csecsemo egy-egy
diagnosztikai muhibát jelent. Egyes esetekben, (feltételezhetoen
éppen a határesetekben) bizonyára tetten érheto
lehet valamilyen, akár muszaki, akár emberi eredetu hiba, de olyan
történeteket is hallani, amikor a terhes no az, aki nem tesz eleget
pontosan az orvos utasításainak.
Azt is az anyának kell eldöntenie, mitol fél jobban: a vizsgálat
fájdalmától és kockázatától
vagy attól, hogy betegen születik a gyerek. Fordított esetrol
is említhetok példák, mint némely szülészek
fogalmaznak: az anyai sejtést mindig komolyan kell venni. A negatív
leleteket begyujto, mégis, a speciális vizsgálatokat kikövetelo
anyukák jelentos hányadánál valóban megtalálták
a rendellenességet.
Egy nemrégen készült kérdoíves vizsgálat
ugyanakkor azt bizonyította, hogy sok, Down-kóros gyermeknek éltet
adó anya nem vett részt a vizsgálatokon, vagy nem emlékezett
rá, ami arra utal, hogy nem lehetett eléggé figyelemfelkelto
és elgondolkoztató a kór veszélyeinek, esélyeinek
és következményeinek bemutatása. A 105 visszaküldött,
kitöltött kérdoív szerint a megkérdezettek 45
százalékánál találtak alacsony AFP eredményt,
s végül mégis megszületett a Down-kóros gyermek,
két esetben pedig az ultrahangos tarkóredo vizsgálattal
kimutatott gyanút nem követte további vizsgálat.